Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik. Lakossága 17 ezer fő.

A térség gazdasági, kulturális, közlekedési központja. Évtizedek óta egyre többen választják Mezőkövesdet „Matyóföld szíve”-ként emlegetett várost pihenés, gyógyulás, nyaralás, üdülés, szórakozás céljából. A bükkaljai táj szépsége, Mezőkövesd természeti adottságai – gyógyvize, standfürdője, jó levegője, fekvése – méltán vonzották, vonzzák a pihenni, üdülni és kikapcsolódni vágyókat.

Mezőkövesd a pihenés, felüdülés céljából idelátogatók mellett tárt karokkal várja a gyógyulni vágyókat is évente több százezren élvezik a gyógyvíz jótékony hatását. A város sokszínű programokat kínál a turistáknak egész évben: kulturális események, rendezvények, fesztiválok, gasztronómiai élvezetek, sport, szórakozás. Mezőkövesd nyitott, vendégszerető település, ahol az itt élők és az ideérkező vendégek egyaránt jól érezhetik magukat.  A városházánál érdemes kezdeni a városi sétát, a patinás egykori épületben, a Szent László téren kapott helyet a Tourinform iroda is. Az egyedi berendezést helyi népi iparművészek készítették. 2012. december 20-án nyitotta meg kapuit a Városi Galéria felújított épülete, mely ezentúl Takács István állandó gyűjteményes kiállításának ad otthont. Az elsősorban látványos mennyezeti freskóiról ismert templomfestő főműve az Egri Bazilika kupolafreskója, de számos munkája található az ország 290 templomában, köztük a váci és szombathelyi székesegyházban.

A Galéria előtt Mátyás Király mellszobra áll, aki Mezőkövesdnek 1464-ben mezővárosi rangot adott, mert a husziták elleni küzdelemben segítséget nyújtott neki. A téren körbe járva a Szent László templom előtt a védőszent szobra fogadja az érkezőt. A Szent László templom Mária-kápolnájának freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos kultúrtörténeti értéket képviselnek. Megörökítik a matyó nép mindkét nemének és minden korosztályának népviseletét. 

A Közösségi Ház emeleti nagyterme időszaki kiállítások, többek között a háromévente megrendezett Kisjankó Bori Hímzőpályázat díjnyertes alkotásainak állandó bemutatkozó helye. A tér parkjában található köztéri műemlék szoborcsoportot Mezőkövesd lakosai Mária Terézia uralkodása idején építtették hálából Istennek, hogy megszűnt a pestis (1778).

Tovább haladva a tér másik nagy épülettömbje az egykori Korona Szálló, majd Matyó Népművészeti Szövetkezet központja. Ide költözött a felújítás és átalakítás után 2004 őszén a Matyó Múzeum, ahol méltó helyen és sokkal gazdagabb kiállítással fogadhatja az érdeklődőket.

Az épület előtt a legismertebb „íróasszony”, mintatervező Kisjankó Bori mellszobra áll.  Átsétálva a tér másik oldalára – amely már a Hősök tere nevet viseli nyaranta szoborkútból csillapíthatjuk szomjúságunkat. A valamikori zsinagóga helyén épített általános iskola, melynek falán barna színnel festett, népies ihletésű alakok láthatók, a tér egyik jellegzetes épülete.

A summás szobor a város lakóinak egykor megélhetést jelentő idény mezőgazdasági munkát vállalóknak állít emléket. 1956-ban a városba bevonuló orosz csapatok szétlőtték a nagytemplom tornyát és több polgári lakost, köztük egy utcán sétáló jegyespárt is lekaszaboltak. Az ő emlékükre készült a márvány emlékmű, csúcsán a szétlőtt templom makettjével.

Másik köztéri alkotás az 1848-49. évi szabadságharc százéves évfordulóján emelt hatalmas obeliszk. A tér végén balra fordulva 30 méter után már láthatók a Hadas városrész nádtetős házfedelei. Séta közben az első Kovács Szabolcs bútorfestő, mellette a hímző majd Pető Anna mézeskalács készítő bemutatóháza.

(forrás: https://mezokovesd.utisugo.hu/)